Kutatás

Mikrotérségi szintű településtervezés módszertanának kidolgozása

Regionális innovációs pályázat támogatásával, a hazai tervezési gyakorlatot megújítására irányuló kutatás té­má­ja a Mikrotérségi szintű településtervezés módszertanának kidolgozása

A kutatás során a készülő közigazgatási reformmal, a vidék felzárkóztatására tett minisztériumi szin­tű tö­rek­vé­sekkel, az EU-s térségfejlesztési támogatásokkal, a folyamatban lévő jogharmonizációval össz­hangban a következőkre kerestünk választ:

Milyen lehetőségek rejlenek a településtervezésben, amelyek az aprófalvas térségekben a települések össze­fogását és fennmaradását segíthetik?
Mely tervezési módszer segítheti, hogy a települések a megindult közigazgatási folyamat elé menve, pillanat­nyi érdekek által mozgatott alkalmi társulások helyett hosszútávú koncepció mentén tartós érdekszövetsé­geket kössenek?
Elindulhat-e párbeszéd a szomszédos települések között egy közösen készített fejlesztési koncepció eredmé­nyeként, s ez a közös fejlesztési koncepció lehet-e alapja a közös fejlődésnek?


A kutatásról...

Településtervezéssel gyakorlatban foglalkozó tervezőirodaként folyamatosan kapcsolatban állunk kis­településekkel, aprófalvas térségekkel. Számos alkalommal szembesültünk a településtervezés prob­lémáival, valamint a tervezésben rejlő lehetőségekkel. Gyakorlati tapasztalatunk, hogy az aprófalvas térségekben 500-1000 ha területű, 100-500-1000 fős falvak esetében önállóan településfejlesztési koncepciót, településrendezési tervet készíteni majdhogynem értelmetlen. A tervezési munka jelen­tősége azonban nagyságrendekkel nő, ha a tervek nem egy kis falura, hanem több településből álló mikrotérségre* készülnek. Mivel a szakmát is foglalkoztatja a megyei területrendezési tervek és a településrendezési tervek között egy tervi szint hiánya, kutatásunkban egy speciális aspektusból, a kistelepülések szempontjából vizsgáljuk a kistérségi/mikortérségi/település csoportonkénti tervezés lehetőségeit.

Kutatásunk során bizonyítást nyert, hogy a tervhierarchiában valóban hiányzik egy tervi szint, s ha a kistelepülések szempontjait nézzük, a hiányzó terv alulról építkező településterv típusú terv kell, hogy legyen. Csak a települések által létrehozott önkéntes társulások kezdeményezésére meginduló terve­zés járhat valódi eredménnyel a falvak számára. Ennek következményeként a korábban a fióknak ké­szü­lő koncepciók mikrotérségi fejlesztési koncepcióvá növekedve a térség fejlődésének alapját je­lent­he­tik, ahogy a tervezés céljából létrejövő társulások fejlesztési társulásokká nőhetnek.

A kutatás téziseit gyakorlati tapasztalatokon keresztül kívántuk bizonyítani két mintaterület terveinek elkészítése során. Egyik mintaterületként egy olyan területet választottunk (Somló-hegy és kör­nyé­ke), ahol a tervező csoport párhuzamosan, hagyományos módon is készíti a települések rendezési ter­vét. Már a településtervezés során kísérletet tettünk a térségi szintű fejlesztési igények össze­han­go­lá­sá­ra, s tervben való megjelenésére. A kutatás keretében így egy mikrotérségi fejlesztési koncepció, mikrotérségi szerkezeti terv, valamint a térségi szempontokat is tartalmazó mikrotérségi szabályozási javaslat jött létre, s lehetőség nyílt a két munkamódszer összevetésére. Másik mintaterületként egy olyan területet választottunk (Káli medence), ahol a települések táji, természeti, gazdasági adott­ságai hasonlók, s így feltételezhetően hasonló a jövőképük, fejlesztési el­kép­ze­lé­seik, ám ezen elképzelések összehangolása nem történt meg. A települések korábban külön szabályozási tervet ké­szí­tet­tek - közös koncepció és közös szerkezeti terv nélkül - egyéni települési érdekeik szerint, saját fej­lesz­té­si elképzeléseik alapján. Ezek összevetésével, elemzésével tártuk fel a jelenlegi tervezési mód­szer hiányosságait, s a tapasztalatok felhasználásával készítettünk mikrotérségi fejlesztési kon­cep­ciót, szerkezeti tervet.

A gyakorlati tapasztalatokat értékelve jutott el a munka javaslattevő fázisába, melynek keretén belül a te­lepüléstervezés megújítására, a mikrotérségi tervezés módszertanának kidolgozására és a ha­tá­lyos jogszabályok módosítására teszünk javaslatot.

A kutatás 2009 áprilisában zárult le, s nyár végére elkészült a tervezési metodikáról szóló tanulmány, mely a mikrotérségi tervezés előnyeit és nehézségeit tárja fel, a mintaterületeken szerzett tapasztala­tok alapján.

A kutatás bemutatására szakmai nap keretében kerül sor 2010. március 29-én 15 órakor, a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában "Aprófalvas térségek és mikrorégiók tervezése" címmel. A kuta­tás szakmai anyagai megtekinthetők itt:

Kapcsolódó anyagok:	Mikrotérségi metodika módszertan [pdf, 0,7 MB]
	Káli-medence mikrotérség fejlesztési koncepció [pdf, 0,7 MB]
	Káli-medence vizsgálat - leírás [pdf, 4,9 MB]
	Káli-medence vizsgálat - tervek értékelése
	Káli-medence - szerkezeti leírás [pdf, 1,6 MB]
	Káli-medence - szerkezeti terv
	Somló koncepció [pdf, 1,5 MB]

A kutatás a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kuta­táshasznosítási Iroda (KPI) támogatásával valósult meg.


*Mikrotérség: Olyan hasonló táji, gazdasági, társadalmi és kulturális adottságokkal rendelkező szomszédos települések együttese, ahol a hasonló adottságok alapján közös, egymással összehangolt fejlesztési elképze­lések és irányok fogalmazhatók meg.